|
1. fejezet
János Evangyélioma 1. rész 1. Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. 2. Ez kezdetben az Istennél vala. 3. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett. 4. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; 5. És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. 6. Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János. 7. Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa. 8. Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról. 9. Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert. 10. A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. 11. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt. 12. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek; 13. A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
14. És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az
ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes
vala kegyelemmel és igazsággal. 15. János bizonyságot tett ő
róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kiről mondám: A ki utánam jő,
előttem lett, mert előbb volt nálamnál. 16. És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. 17. Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett. 18. Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt.
19. És ez a János bizonyságtétele, a mikor a zsidók papokat és
Lévitákat küldöttek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: Kicsoda vagy
te? 20. És megvallá és nem tagadá; és megvallá, hogy: Nem én vagyok a Krisztus. 21. És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem. 22. Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felől? 23. Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta. 24. És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak: 25. És megkérdék őt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? 26. Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek. 27. Ő az, a ki utánam jő, a ki előttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam. 28. Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala. 29. Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit! 30. Ez az, a kiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, a ki előttem lett, mert előbb volt nálamnál. 31. És én nem ismertem őt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek. 32. És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égből, mint egy galambot; és megnyugovék ő rajta.
33. És én nem ismertem őt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel
kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta
megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel. 34. És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia. 35. Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül; 36. És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya! 37. És hallá őt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust. 38. Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nékik: 39. Mit kerestek? Azok pedig mondának néki: Rabbi, (a mi megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol?
40. Monda nékik: Jőjjetek és lássátok meg. Elmenének és
megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon: vala pedig
körülbelül tíz óra. 41. A kettő közül, a kik Jánostól ezt hallották és őt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére.
42. Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda
néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus);
43. És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te
Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva:
Kőszikla). 44. A következő napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem! 45. Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt.
46. Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: A ki felől írt
Mózes a törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust,
Józsefnek fiát. 47. És monda néki Nátánael: Názáretből támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg! 48. Látá Jézus Nátánaelt ő hozzá menni, és monda ő felőle: Ímé egy igazán Izráelita, a kiben hamisság nincsen.
49. Monda néki Nátánael: Honnan ismersz engem? Felele Jézus és
monda néki: Mielőtt hítt téged Filep, láttalak téged, a mint a fügefa
alatt voltál. 50. Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya! 51. Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél.
52. És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva
meglátjátok a megnyilt eget, és az Isten angyalait, a mint felszállnak
és leszállnak az ember Fiára. 2. fejezet
|